Tisztelt Nagy úr!

Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet. Végrendelkezni csak személyesen lehet.

Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet, szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye.

A vak, írástudatlan, továbbá az aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.

Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések az irányadók.

Írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik, a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt

-         elejétől végig maga írja és aláírja, vagy

-         két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják, vagy

-         aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.

A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét tanú aláírásával.

Üdvözlettel:

Dr. Steiner András ügyvéd

Tisztelt P.I.!

A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletbe tartani. Az erre vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem jellegénél fogva csak a magánszemélyeket illetheti meg.

A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.

Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkokat megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél.

A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti.

Akit személyhez fűződő jogában megsértenek polgári jogi igényt támaszthat a sérelmet okozóval szemben, amelyben kérheti többek között a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, követelheti továbbá, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, valamint mindezeken túlmenően kártérítést is követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Üdvözlettel:

Dr. Steiner András ügyvéd